Betegség utáni lábadozás: mire éhes az immunrendszer?
Immunrendszerünket ugyanúgy táplálni kell, mint lelkünket-szellemünket. Különösen, ha az őszi-téli időszakban gyakori megfázásos betegségekből próbálunk felépülni, mint például a nátha, influenza.
Noha az immunrendszer az emberi szervezet rendkívül összetett védelmi struktúrája, ennek ellenére meglepően egyszerű logika alapján működik. A sejtek, szövetek és szervek együttesének az a fő feladata, hogy megkülönböztesse a saját és nem saját, vagyis az idegen anyagokat. Illetve, ha idegen anyaggal találkozik, akkor azt eltávolítsa, megsemmisítse. Gondoljunk a különféle kórokozókra, amelyek állandóan bombázzák a szervezetünket, és amelyek ellen az immunrendszer csodálatosan hatékony módokon képes védekezni. Ha nem így lenne, pillanatokon belül elpusztulnánk a közönséges vírusoktól és baktériumoktól is. Innen nézve a természetes halál sem más, mint védekező rendszerünk leállása, a saját baktériumainknak történő végzetes kitettség, testünk „felzabálása”.
Egy kiegyensúlyozottan táplálkozó, egészséges ember pusztán az étrendjéből képes fedezni azokat a tápanyagokat, amelyek kulcsfontosságúak az immunrendszer megfelelő működéséhez. Azonban bizonyos élethelyzetekben, például a betegség utáni lábadozás időszakában az immunrendszerünknek szüksége van az extra támogatásra, feltöltődésre. Különösen az őszi-téli időszakban aktuális ez a kérdés, hiszen a vírusok nem válogatnak: a legyengült immunrendszeren áthatolva könnyedén betegséget okozhatnak. Illetve a lábadozó szervezet felépülése is gyorsabb, ha plusz tápanyagforráshoz juttatjuk.
Immunrendszer: etetni kell
Szerencsére a szervezetünk – immunrendszerünk segítségével – előbb-utóbb legyőzi a betolakodókat, és megkímél bennünket az idegen anyagok káros hatásaitól. Életminőségünk, közérzetünk szempontjából azonban nem mindegy, hogy egy hét vagy három hét alatt győzedelmeskedünk a kórokozókon. Táplálkozásunkkal, döntéseinkkel ezeket a folyamatokat segíthetjük vagy hátráltathatjuk. A szakmai ajánlások szerint naponta 400 gramm zöldséget és gyümölcsöt (ebből legalább 100 grammot nyersen), illetve 25-35 gramm rostot kellene fogyasztanunk, miközben kerüljük a túlságosan zsíros, cukros és sós ételeket. Étrendünk összeállításakor törekedjünk arra, hogy a napi menüben helyet kapjanak a teljes kiőrlésű gabonából készült péktermékek, a főzelékek, a halak és az élőflórás tejtermékek is. A húsfélék között a fehér és sovány húsokat érdemes előnyben részesíteni.
Az immunrendszert tehát ugyanúgy kell „etetni”, mint lelkünket-szellemünket. A megfelelő működéshez – legyen szó a betegségek megelőzéséről vagy a szervezet regenerációjáról – nagyon fontos az elegendő vitamin- és ásványi anyag bevitel. Védekezőképességünk szempontjából kulcsfontosságú a D-vitamin, amely a borús, szürke napok beköszöntével csak alacsonyabb mennyiségben tud termelődni a szervezetben. Ezen kívül a C-vitamin, a cink, a vas és a szelén megfelelő mennyiségű bevitele is elengedhetetlen az egészségünk megőrzése és immunrendszerünk hatékony működése szempontjából. A vírusok leküzdésében jelentős segítséget nyújthat továbbá a B1-, B6- és B12-vitamin is, ezekkel azonban érdemes óvatosan bánni, mert a baktériumok szaporodását kifejezetten támogatja a magasabb B-vitamin-ellátottság. Bakteriális fertőzéssel küzdve érdemes tehát kerülni a B-vitaminok fokozott bevitelét.
Az immunvédelemben kulcsfontosságú vitaminokat, ásványi anyagokat és nyomelemeket különféle étrend-kiegészítőkkel is pótolhatjuk. Ebben a körben kulcsfontosságú kérdés a tápanyagok megfelelő felszívódása. Érdemes olyan készítményeket választani, amelyek több irányból – a szív- és érrendszert, az idegrendszert és az immunrendszert célozva – támogatják szervezetünk regenerációját és védelmét. Kifejezetten hatásosak lehetnek a különféle gyógynövényekből származó, könnyen felszívódó hatóanyagok, mint például egyes növények sejtfalán található béta-glükán, amely az egyik leghatékonyabb természetes immunsejt stimuláló anyag a világon. E mellett a bíbor kasvirágból, homoktövisből, propoliszból, grapefruitmagból kivont vitaminok, nyomelemek, ásványi anyagok is kitűnő szolgálatot tehetnek a betegség utáni lábadozásban.