Hazánkban négy szibériai homoktövisfajta terem, melyeknek nemcsak alakja, termése, mérete és színe különböző, hanem C-vitamin és karotinoid tartalma is. Immunrendszert erősítő hatása rendkívüli. Emellett magas növényi szteroid tartalmánál fogva csökkenti a női változókor kellemetlen tüneteit.
Az illatos borjúpázsitot a homeopátia szénanátha kezelésére alkalmazza. A népi gyógyászatban reumás fájdalomcsillapításra, izomlazításra, fagyások lokális melegkezelésére alkalmazták.
Az erdei iszalag friss levelét kizárólag a homeopátia alkalmazza, mivel nagyobb dózisban szövetirritációt vált ki. Szárítva nem mérgező: migrén, fejfájás, férfi nemi szervek betegségeire alkalmazható.
A felálló iszalag friss herbáját kizárólag a homeopátia alkalmazza, mivel nagyobb dózisban szövetirritációt vált ki. Szárítva fejfájás, ödéma, visszér, krónikus ízületi gyulladás esetén alkalmazható.
Az izlandi zuzmót hangszalag- és torokgyulladásra, száraz köhögés enyhítésére, valamint étvágyfokozásra, emésztés-serkentésre alkalmazhatjuk.
A kakukkfű már több mint 4000 éve ismert fűszer és gyógynövény. Az ókorban aranyér, vizenyő (ödéma), szemölcs és isiász ellen alkalmazták. A középkor fitoterapeutái univerzálisnak tartották sokrétű kedvező hatása miatt. Napjainkban a légúti hurut, a száj és garatüreg gyulladásai, étvágytalanság, bélféreg esetén adják.
A kálmos gyógyító hatásait már az ókori Egyiptomban is ismerték és a Biblia is említést tesz róla. Nyugtató, menstruációt serkentő, gyomor-bélrendszeri panaszokat enyhítő tulajdonságokkal rendelkezik.
A kámfort Kínában a Tang Dinasztia uralkodása alatt jégkrémek ízesítésére alkalmazták. Később Hahnemann a kolera megelőzésére alkalmazta. Napjainkban epilepszia, álmatlanság, delírium, menstruációs zavarok, köszvény, reuma, orrdugulás, fogszuvasodás esetén adható. A Gingisol foggél egyik alapanyaga.
A kamilla gyógyító hatásait az ókor óta ismerik a 16. században a leggyakrabban alkalmazott gyógynövényként tartották számon. A gyomor-bélrendszerre fejt ki nyugtató hatást, oldja a hapuffadást és segít a májbetegségek, valamint a hólyaghurut kezelésében.
A kányabangita piros termése mérgező, a népi gyógyászat azonban előszeretettel alkalmazta a menstruációs görcsök kezelésére.
A kányazsombort napjainkban gyógyításra már nem alkalmazzák, azonban enyhe antibiotikus hatása miatt szájvízként, valamint légúti megbetegedésekre a népi gyógyászat előszeretettel alkalmazta.
A kardamom egy jellegzetes illatú, aromájú indiai fűszer és gyógynövény. Elsősorban nyálkaoldásra, szélhajtásra, gyomorerősítésre ajánlható.
