Keresés befejezése

Gyógynövénytár

Somkóró

Somkóró

A somkórót az ókorban fekélyek, ótvar kezelésére, belsőleg gyomorfájdalmakra ajánlották. Később sebgyógyító, fájdalomcsillapító hatása mellett izzasztó, vizelethajtó tulajdonságai is ismertté váltak. Napjainkban aranyér és visszér ellen is alkalmazzák.

Sóskaborbolya

Sóskaborbolya

A sóskaborbolyát napjainkban leginkább a homeopátiában alkalmazzák epe- és májbántalmak, reumás betegségek, bőrpanaszok ellen. Enyhe hashajtó, parazitaellenes, antibakteriális hatása is ismert.

Szagos müge

Szagos müge

A szagos mügét a népi gyógyászat görcsoldásra, fájdalomcsillapításra, nyugtatásra, alvászavarok enyhítésére alkalmazta. Napjainkban a vénás keringés javítását, fájdalmak enyhítését, vizelethajtást végezhetünk vele. Jellegzetes illata miatt az élelmiszeripar is felhasználja.

Szantálfa

Szantálfa

A szantálfa a test és lélek hűsítő, nyugtató növénye. Fertőtlenítő, antibakteriális, gyulladáscsökkentő, szélhajtó, nyugtató hatásait az ókorban is ismerték. Az indiai ayurvéda medicina is előszeretettel alkalmazza a harmadik szem megnyitására, a meditáció elősegítésére is.

Szappanfű

Szappanfű

A szappanfű nevét szappanszerűen habzó gyökeréről kapta. Hatásait szaponin tartalmának köszönheti. Csillapítja a köhögést, oldja a nyálkát, izzaszt, tonizál és vizeletet hajt. Csak szakember javaslatára fogyasztható.

Szegfűbors

Szegfűbors

 A szegfűborsot a karibi népi gyógyászat görcsoldásra, fájdalomcsillapításra, kórokozók ellen alkalmazta. Mára azonban elsősorban fűszerként, húsok ízesítésére használják.

Szegfűszeg

Szegfűszeg

A szegfűszeget Kínában már többezer évvel ezelőtt ismerték. Később arab kereskedők hozták Európába. A középkorban elterjedt volt a kolostorok gyógynövénykertjeiben nem véletlenül, hiszen a fertőzések (pl. akkoriban a pestis) ellen, valamint a fogat, felső légutakat érintő gyulladások hatékony ellenszere.

Szenna

Szenna

A szenna használata a 9-10. századba nyúlik vissza. Elsősorban a belek tisztítására, hashajtásra alkalmazták és alkalmazzák napjainkban is.

Szentjánoskenyérfa (karob)

Szentjánoskenyérfa (karob)

A szentjánoskenyérfa – más néven karob - ismerete az ókorba nyúlik vissza. Magja enyhén édeskés ízt hordoz, amelyet főként hasmenés kezelésére alkalmaztak. Később a gyémánt, ill. arany mérésére használták, mivel magjai hajszálpontosan egyforma súlyt nyomnak. Napjainkban élelmiszerek formájában (kávé, italok, csokoládé bevonat, stb.) juthatunk hozzá.

Szerecsendió

Szerecsendió

A szerecsendió kedvelt trópusi fűszernövény, amely főleg a bélrendszert érintő panaszok kezelésére alkalmas. Különösen a felfúvódás ellen javasolható.

Szezámmag

Szezámmag

A szezámmag enyhén édeskés ízével, értékes zsírsavösszetételével méltó kiegészítője a mindennapi étrendnek. Minden szervre hat, különösen a csontokra, bőrre gyakorol kedvező hatást.

Szilfa (kopasz)

Szilfa (kopasz)

A szilfa szárnyas makkterméssel rendelkezik. Cseranyag tartalma révén összehúzó tulajdonsággal jellemezhető, ezért sebek, ekcéma kezelésére alkalmas. Emellett hasmenés és emésztési panaszok esetén is alkalmazható.