Keresett szó: jellegzetes

A világ trópusi országaiban mindenütt megtalálható a tamarind fa, amelynek gyógyító termését és levelét évszázadok óta ismerik. Az indiai ayurvéda medicina emésztési panaszokra, a jávai népi gyógyászat maláriás láz orvoslására használja. Emellett antiszeptikus (fertőtlenítő) tulajdonságai, valamint kissé kesernyés, fanyar íze miatt a trópusokon italként fogyasztják. Hazánkban a széklet lazítására, hashajtásra alkalmazzák.

A rómaiak a zsályát szent növénynek nevezték számos jótékony hatása miatt. Kiemelendő a gyulladáscsökkentő, izzadás-gátló, nyálkaoldó, összehúzó hatása. Sebek fertőtlenítésére, szárítására is alkalmazható. Rozmaringgal együtt ízletes ételek készíthetők vele.

A kakukkfű már több mint 4000 éve ismert fűszer és gyógynövény. Az ókorban aranyér, vizenyő (ödéma), szemölcs és isiász ellen alkalmazták. A középkor fitoterapeutái univerzálisnak tartották sokrétű kedvező hatása miatt. Napjainkban a légúti hurut, a száj és garatüreg gyulladásai, étvágytalanság, bélféreg esetén adják.

A ginkó, más néven páfrányfenyő Kína dél-keleti tartományából származik. Az 1700-as években került be Európába. A kínai gyógyászatban köhögés, fülzúgás és magas vérnyomás kezelésére használják. Javítja a vérellátást és a szellemi teljesítményt.

A grapefruit jellegzetes kesernyés ízt hordoz. A gyógyászatban magjának kivonatát alkalmazzák. Nem csak a baktériumok, hanem a vírusok és gombás fertőzések ellen is adható.

A fokhagyma gyógyhatásait már az ókori Egyiptomban ismerték, ahol a piramist építő rabszolgákat kötelező fokhagyma-adaggal látták el a teljesítőképesség fenntartására. Az ókori Görögország legnagyobb orvosa, Hippocrates a megfázást kezelte fokhagymával, de bőrpanaszokra és az emésztés javítására és féreghajtásra is ajánlotta. A középkorban Hildegard von Bingen, bencés apátnő kis mennyiségben, nyersen fogyasztva javasolta.