Ginkgó

Latin név: Ginkgo biloba

Népies név: páfrányfenyő

Angol név: nincs

Növényi tulajdonságok: Rendkívül ősi fáról van szó, amely már a jura korban is jelen volt a Földön. Meglehetősen igénytelen, minden talajon megél. Akár 40 m magasra is nőhet. Levele jellegzetes alakot ölt, ezért nem lehet más növénnyel összetéveszteni. Csonthéjas termésre emlékeztető, narancssárga magja van, amelynek külső része – köpenye – puha, belül kemény.

Hasznos rész: szárított és friss levél, mag

Előfordulás: DK-Kína (őshons), elterjedt szerte a világon

Kémiai tulajdonság: A külső, puha magköpeny vajsav tartalmánál fogva „lábszagot” áraszt.

Hatóanyagok: terpénlaktonok, flavonoidok (kvercetin, ginkgetin), szeszkviterpének, protantocianok

 Hatások: fokozza a vérkeringést, javítja a szellemi teljesítőképességet, koncentrációt. Köptető, köhögéscsillapító, nyugtató hatással is rendelkezik

Javasolt: vérellátási zavar, memóriahanyatlás, hideg kéz és láb, fejfájás, fülzúgás, látászavar esetén. Különösen jó hatást fejt ki a végtagok vérellátásának zavara (pl. diabeteses láb, Raynaud-kór) esetén.

Ellenjavallt: nem ismert

FONTOS: Mivel erős vérhígító hatással rendelkezik, ezért véralvadásgátló gyógyszer szedésekor konzultálni kell a kezelőorvossal, gyógyszerésszel.

Homeopátiás alkalmazás: hideg lábakra, mandulagyulladásra, fejfájásra

Érdekességek:

• A X. században a kínai szerzetesek ginkó levelet rágcsáltak, hogy szellemileg frissek maradjanak.
• Japánban a ginkót a remény szimbólumának tartják, mivel az atomtámadást is átvészelte.

Receptek:

Ginkó kivonat: 1l gabonapálinkához 40g szárított páfrányfenyő levelet adok, majd 4-6 héten keresztül pihentetem. Ezidő alatt rendszeresen rázogatom, majd 1-1,5 hónap letelte után leszűröm. Naponta 1 evőkanállal fogyasztok belőle.