Keresés befejezése

Keresett szó: vitamin

Fokhagyma

A fokhagyma gyógyhatásait már az ókori Egyiptomban ismerték, ahol a piramist építő rabszolgákat kötelező fokhagyma-adaggal látták el a teljesítőképesség fenntartására. Az ókori Görögország legnagyobb orvosa, Hippocrates a megfázást kezelte fokhagymával, de bőrpanaszokra és az emésztés javítására és féreghajtásra is ajánlotta. A középkorban Hildegard von Bingen, bencés apátnő kis mennyiségben, nyersen fogyasztva javasolta.

Csalán

Az ókorban, később a középkorban előszeretettel alkalmazták reumás panaszok, lumbágó tüdőgyulladás, furunkulus, mirigyduzzanat kezelésére. A csalán serkenti az anyagcserét, méregtelenít. Külsőleg a reumás panaszok kiegészítő kezelésére, belsőleg húgyúti gyulladásokra, vesehomok kialakulásának megelőzésére és terápiájára alkalmazzák.  

Csicsóka

A csicsóka tojás nagyságú gumókkal rendelkező növény. Igaz,hogy a napraforgó rokona, mégis a burgonyához hasonlítható élvezeti értéke. Mivel rengeteg prebiotikumot, ú.n. inulint tartalmaz, ezért a bélflóra helyreállításában és a vércukorszint állandóságának biztosításában játszik szerepet. 

Búzafű

Először az ókori egyiptomiak alkalmazták, akik Isis ajándékának nevezték. Dániel könyvében említést tesznek Nebuchadnezzar királyról, aki hét évig gyógyfüvek keverékét fogyasztva nyerte vissza erejét és mentális egészségét. Napjainkban a daganatos betegségek megelőzésére, méregtelenítésre alkalmazható leginkább..  

Árvácska

A középkor óta ismert az ibolyafélék köhögés-, fejfájáscsillapító hatása. Az árvácskát leginkább gyermekeknek adták, mivel hatása enyhe és mégis effektív, különösen a bőrelváltozások (ekcéma, pattanás) esetén alkalmazzák borogatás formájában.