Keresés befejezése

Immunrendszeri egyensúly megőrzésének praktikái a téli hónapokra

Immunrendszeri egyensúly megőrzésének praktikái a téli hónapokra

A téli időszakban, különösen a változékony (hirtelen felmelegedés, lehűlés) időjárás miatt nagyobb fertőzésveszélynek vagyunk kitéve. Vírusok és baktériumok széles spektruma kering a levegőben, melyek legtöbbször a légutakat veszik célba. Hogyan előzhető meg a légúti betegségek kialakulása? Mit tegyünk a rendszeres visszaesés megakadályozása érdekében?

 

Miből áll a légzőrendszer?

A légzőrendszer a felső légutakból, az alsó légutakból, valamint a légzés elősegítésére szolgáló mellkasfalból, légzőizmokból, illetve ezen izmok aktivitását szabályozó agyi központokból és idegpályákból áll.

A felső légutak szerepe elsősorban a belélegzett levegő megfelelő hőmérsékletének a biztosítása, valamint a nagyobb szennyeződések kiszűrése. Felsőbb légutak közé tartozik az orr, a szájüreg, a garat, a gége. Nyugodt légvételek során csukott szájjal vesszük a levegőt, ilyenkor a levegő az orron keresztül éri el a garatot. A nagyobb szennyező anyagok az orrlukak szőrein fennakadnak, a kisebbeket az orrnyálkahártya, a még kisebbeket pedig a garat és a hörgők nyálkahártyája köti meg.

 

Az alsó légutak a légcsővel (trachea) kezdődnek, mely két fő hörgőre (bronchus) oszlik. A két főhörgő tovább oszlik, mind egyre kisebb és kisebb hörgők, majd hörgőcskék keletkeznek, ezáltal a légzőfelület az összkeresztmetszet növekedésével nő. A belélegzett levegő tehát a felső légutakon keresztül az egyre kisebb hörgőkbe, végül a tüdőhólyagocskákba (alveolus) kerül. Ezeket a piciny hólyagocskákat hajszálerek veszik körül, melyeken keresztül történik a gázcsere, tehát az oxigéndús levegő felvétele és a széndioxid-dús levegő leadása. A tüdő páros szerv, jobb és bal tüdőfélből épül fel. A jobb tüdőfelet három, a bal tüdőfelet pedig két lebeny (lobus) alkotja, melyek tovább oszlanak kisebb lebenykékre (lobulus).   

 

Felső légúti fertőzések

A felső légúti fertőzések számos, kellemetlen panaszt idéznek elő, mely kb. 200 féle vírus valamelyikének köszönhető. A felnőtt lakosság körében évente átlagban kettő-öt alkalommal jelentkezik. Gyerek közösségekben jóval gyakoribb.

Milyen panaszokkal jár a felső légúti hurut? Leggyakrabban tüsszentés, torokfájdalom, orrfolyás, orrdugulás tartozik a vezető tünetek közé. Gyermekeknél láz is kísérheti. Emellett rossz közérzet, levertség, fejfájás, aluszékonyság, izomgyengeség, ill. izomfájdalom, köhögés is kialakulhat. A betegség legtöbbször 3-10 nap alatt lezajlik.

Előfordulhat, hogy a vírusfertőzés tovaterjed vagy szövődmény – bakteriális felülfertőződés - alakul ki, például arcüreggyulladás (sinusitis), hörgőgyulladás (bronchitis) vagy legsúlyosabb esetben tüdőgyulladás (pneumonia) képében.

 

A felső légúti fertőzések, torokfájdalom leküzdésében az alábbi gyógynövények jelenthetnek hatékony segítséget:

Lándzsás útifű: hurutoldó, köhögéscsillapító, antibakteriális
Orvosi ziliz: köptető, köhögéscsillapító
Kakukkfű: baktérium-, vírus-, gomba-, parazitaellenes, fertőtlenítő, gyulladáscsökkentő
Pemetefű: hurutoldó
Izlandi zuzmó: torokfájdalom és köhögéscsillapító, antibakteriális

 

Felső légúti fertőzések megelőzése: immunrendszeri védelem

A felső légúti fertőzések megelőzésében számos tényező játszhat szerepet, melyek között a megfelelő higiénia betartása (sűrű kézmosás) és immunrendszerünk működésének támogatása emelkedik ki.

Különösen az őszi, téli hónapokban, iskolakezdéskor, időjárásváltozáskor fontos figyelnünk a megfelelő immunvédelemre. Mindez azt jelenti, hogy fokozottabban kell figyelni az időjárásnak megfelelő öltözetre, a vitamindús étkezésre, probiotikumok bevitelére (Garaiova és mtsai., 2015). A rendszeres testmozgás (legalább 5x30 perc hetente) és wellness kezelések (pl. szauna) sokat tehetnek az immunrendszer megfelelő működése érdekében.

Egy friss kutatási eredmény szerint napi 70 mg C-vitamin csökkentette a náthás epizódok számát gyermekek körében (Ferrara és mtsai., 2016).

 

Gyógynövényekkel is segíthetjük az immunvédelmet

Számos gyógynövény járulhat hozzá az immunrendszer megfelelő működésének fenntartásában, melyek között a bíbor kasvirág (Echinacea), és a magas C-vitamin tartalommal rendelkező csipkebogyó és homoktövis emelhető ki.

Bíbor kasvirág (Echinacea)

Az echinacea fertőtlenít, antibakteriális és vírusellenes hatás fejt ki, de az immunvédelem szempontjából is kiemelkedően hatékony vegyületeket hordoz (Mousa, 2016).

Csipkebogyó

A csipkebogyó hazánkban is honos, kiemelkedően magas C-vitamin tartalommal rendelkező rózsaféle. Nem csupán immunerősítésre, hanem gyulladáscsökkentésre, aromaterápiában élénkítésre, menstruációs fájdalmak oldására is alkalmazható.

Homoktövis

A homoktövis nem csupán kiemelkedően magas C-vitamin, hanem értékes antioxidáns (pl. karotinoidok, béta-szitoszterol) vegyületei révén fejt ki immunerősítő hatást. Írásos feljegyzések szerint Krisztus születése után 700 körül már alkalmazták a tibeti gyógyítók a Himalája magaslatain. A homoktövis rendkívül jól tűri a szélsőséges időjárási körülményeket, pl. a mínusz 40 C-foknak is ellenáll.

 

Összefoglalva elmondható, hogy - különösen a téli hónapokban - a felső légutak egészségének fenntartásában lényeges szerepet játszik az immunvédelem, melyben a réteges öltözködés, gyakori kézmosás, rendszeres testmozgás, wellness kezelések mellett fontos szerepet játszhatnak a gyógynövények is, különösen a homoktövis, echinacea és a csipkebogyó. A felső légúti fertőzések, torokfájdalom kezelésében figyelmet érdemel többek közt az orvosi ziliz, pemetefű, kakukkfű, izlandi zuzmó és lándzsás útifű.

 

Irodalom

Ferrara, P., Ianniello, F., Bianchi, V., Quintarelli, F., Cammerata, M., Quattrocchi, E., … Casale, M. (2016). Beneficial therapeutic effects of vitamin C on recurrent respiratory tract infections in children: preliminary data. Minerva Pediatrica.

Garaiova, I., Muchová, J., Nagyová, Z., Wang, D., Li, J. V., Országhová, Z., … Ďuračková, Z. (2015). Probiotics and vitamin C for the prevention of respiratory tract infections in children attending preschool: a randomised controlled pilot study. European Journal of Clinical Nutrition, 69(3), 373–379. https://doi.org/10.1038/ejcn.2014.174

Mousa, H. A.-L. (2016). Prevention and Treatment of Influenza, Influenza-Like Illness, and Common Cold by Herbal, Complementary, and Natural Therapies. Journal of Evidence-Based Complementary & Alternative Medicine. https://doi.org/10.1177/2156587216641831


Kapcsolódó termékek