Keresés befejezése

Keresett szó: borogatás

Kányazsombor

A kányazsombort napjainkban gyógyításra már nem alkalmazzák, azonban enyhe antibiotikus hatása miatt szájvízként, valamint légúti megbetegedésekre a népi gyógyászat előszeretettel alkalmazta.

Somkóró

A somkórót az ókorban fekélyek, ótvar kezelésére, belsőleg gyomorfájdalmakra ajánlották. Később sebgyógyító, fájdalomcsillapító hatása mellett izzasztó, vizelethajtó tulajdonságai is ismertté váltak. Napjainkban aranyér és visszér ellen is alkalmazzák.

Vasfű

A vasfűt a népi hiedelem szerint mágikus erővel ruházták fel, amely tulajdonosát sebezhetetlenné, „vasemberré” teszi. Ideggyengeség, kimerültség, álmatlanság, klimax tünetek, vérszegénység, fáradtság, ödéma, arcüreggyulladás, epe és májpangás eseteiben hatékonyan alkalmazható.

Len (lenmag)

A len jótékony hatásainak ismerete az ókorba nyúlik vissza. Görögországban kelések puhítására alkalmazták. Külsőleg és belsőleg is ajánlották, pl. köhögéscsillapításra, méhgyulladás kezelésére, leégett bőr nyugtatására egyaránt. Hildegard von Bingen sebkezelésre ajánlotta.

Árnika

A reneszánsz korban magzatelhajtásra alkalmazták. Antibakteriális, gyulladáscsökkentő, fájdalomcsillapító hatást fejt ki. Az idegek gyulladásának és fájdalmának hatékony ellenszere. Sérülések, zúzódások, rándulások, ficamok kezelésére, rovarcsípésre, száj- és garatüreg gyulladásaira, reumás ízületi fájdalmakra is alkalmazzák.

Árvácska

A középkor óta ismert az ibolyafélék köhögés-, fejfájáscsillapító hatása. Az árvácskát leginkább gyermekeknek adták, mivel hatása enyhe és mégis effektív, különösen a bőrelváltozások (ekcéma, pattanás) esetén alkalmazzák borogatás formájában.