Keresett szó: aminosavak

Az immunrendszer képes a szervezetben lévő „saját” és „idegen” anyagok elkülönítésére, esetleges tolerancia (tűrés) kialakítására, szükség esetén eltávolítására. Legfontosabb feladata a különböző fertőzések és daganatok elleni védekező mechanizmusok kialakítása és véghezvitele. Mivel tudjuk támogatni az immunrendszer működését?

Bőrünk 75%-át kollagén alkotja. E jelentős vízmegkötő tulajdonságú összetett fehérje a bőr struktúrájának nélkülözhetetlen vázanyaga. A napsugárzás, a légszennyezés és az öregedési folyamatok nemtől függetlenül lassítják a kollagén termelést, melynek első jelei a bőr öregedése és megfakulása, a mimikai ráncok megjelenése a csontok mozgását lehetővé tévő porcszerkezet elvékonyodása. A kollagén szájon át történő adása csökkentheti az életkorral járó mimikai ráncok mélységét, fokozhatja a bőr folyadéktartalmát.

A szénhidrát szervezetünk fő energiaforrása. Az agyműködéshez is nélkülözhetetlen. Szénhidrátok csoportjába tartoznak a cukrok és a keményítő, melyet természetes formában a gabonafélékben (gabona magvak, kenyérfélék, rizs, tészta), gyümölcsökben, zöldségfélékben, tejben és tejtermékekben, mézben találhatunk meg. Nem mindegy, hogy melyiket választjuk, mivel hasznosulásuk mértéke, felszívódásuk sebessége nem megegyező.

Az ashwagandha az indiai ájurvéda gyógyászat egyik általános erősítő (adaptogén) növénye, nem véletlenül aposztrofálják indiai ginzengnek. Különösen az izom, csont, idegrendszer erősítésére, a fáradtság, meddőség, vérszegénység, légzési panaszok kezelésére ajánlható.

Az astragalus a hagyományos kínai orvoslásban több mint kétezer éve alkalmazott gyógynövény, mely a vitalitás fokozására, a chi (energia)-áramlás megerősítésére szolgált. Mára bebizonyosodott immunerősítő, antioxidáns, vélhetően daganat-ellenes hatása. Gyorsítja a betegségekből történő felépülést és enyhíti a fáradtságérzetet.

A taurint először ökör epesavból nyerték ki 1827-ben. Később bizonyítást nyert, hogy a methionin és cystein kéntartalmú aminosavak lebontásakor keletkező fővegyületről van szó. A felfedezést követő százötven év alatt úgy hitték, hogy a taurin nem egyéb, mint az epesavak termelődésének egyik végterméke. Később bizonyítást nyert számos kedvező szerepe.