Fogpiszkálófű
Már az ókori Ebers- féle papirusokban is említést tesznek a khelláról, azaz a fogpiszkálófűről. Nem véletlenül, mivel erős, hatékony görcsoldó tulajdonsággal rendelkezik. A veseköves görcsroham, az anginás fájdalom (mellkasi szorítóérzés), az aszthmás roham esetén hatékonyan alkalmazható.
Fokhagyma
A fokhagyma gyógyhatásait már az ókori Egyiptomban ismerték, ahol a piramist építő rabszolgákat kötelező fokhagyma-adaggal látták el a teljesítőképesség fenntartására. Az ókori Görögország legnagyobb orvosa, Hippocrates a megfázást kezelte fokhagymával, de bőrpanaszokra és az emésztés javítására és féreghajtásra is ajánlotta. A középkorban Hildegard von Bingen, bencés apátnő kis mennyiségben, nyersen fogyasztva javasolta. Korunkban vírusok, baktériumok által okozott gyomor-bélrendszeri fertőzés esetén, valamint az immunrendszer erősítésére és vérnyomás- és vér-zsírszint csökkentésre, véralvadás gátlásra alkalmazzák.
Galagonya
A galagonya gyógyászati alkalmazása kétezer évre tekint vissza. Az ókorban Plinius alkalmazta kígyómarásra, Dioszkuridész hasmenés ellen javasolta. A középkorban a salernoi orvosi iskola külsőleg lábszárfekélyre, belsőleg hasmenésre, gyomorfájdalomra adta. Korunkban a szívműködés erősítésére, a szívizom vérellátásának javítására alkalmazzák.
Geránium
A geránium a gólyaorrfélék családjába tartozik. Emésztőrendszeri gyulladások, torokgyulladás, cukorbetegség kezelésére, vérzéscsillapításra, valamint a klimax tüneteinek enyhítésére, nyugtatásra, pattanások kezelésére is alkalmas.
Ginkgó
A ginkó, más néven páfrányfenyő Kína dél-keleti tartományából származik. Az 1700-as években került be Európába. A kínai gyógyászatban köhögés, fülzúgás és magas vérnyomás kezelésére használják. Javítja a vérellátást és a szellemi teljesítményt.
10. oldal / 27
