A cukor az édes ízért felelős vegyületek, egyszerű szénhidrátok általános elnevezése. A cukrok közé szűkebb értelemben monoszacharidok (glükóz, fruktóz, galaktóz) és a diszacharidok (szukróz, maltóz és laktóz) tartoznak. A szukróz nem más, mint az asztali cukor, a laktóz a tejcukor, a maltóz a malátacukor. Ha az egyszerű szénhidrátok láncot alkotnak, akkor poliszacharidokról, összetett szénhidrátokról beszélünk. Az amilóz, amilopektin, glikogén és inulin vegyületek, valamint a keményítő és a rostok tartoznak ebbe a csoportba. Igaz, hogy édes ízt hordoznak, de mégsem nevezhetők cukroknak, összetett szerkezetük miatt.
A cukrok nélkülözhetetlen szerepet töltenek be az energiaellátásában. A glükózt a véráram útján minden működő sejtünk megkapja. Ki gondolná, hogy az agyunk igényli a legtöbb glükózt, mintegy átlagosan 140g-ot naponta? Hozzáadott cukorból (pl. kávé, tea cukrozása, cukrozott üdítő, stb.) a teljes napi kalóriabevitelnek kevesebb mint 10% -át szabad biztosítani. Természetes formában, egyszerű és összetett szénhidrátból az a kedvező, ha az elfogyasztott napi energiabevitel 55-60%-át teszi ki.
Lássuk, mi jellemzi a nyersanyagok cukortartalmát:
|
Nyersanyag név |
cukormennyiség (g/100g) |
|
|
5,3 |
|
|
14,5 |
|
|
4,14 + 5,9 |
|
|
6,66 |
|
|
67 |
|
|
8,1 |
|
|
4 |
|
|
7 |
|
|
12 |
|
|
10,2 |
|
|
14 |
|
|
11 |
|
|
18,1 |
|
|
5,4 |
|
|
19,6 |
|
|
11,1 |
|
|
24,4 |
|
|
65 |
|
|
10 + 14 |
|
|
58 |
|
|
22,8 |
|
|
47 |
|
|
10,5 |
|
|
30 |
|
|
21 |
|
|
57-65 |
Forrás: Nutricomp Calcul értékei alapján
A fenti táblázat adatai aláhúzzák, hogy még azok a nyersanyagok is hordoznak természetes vagy hozzáadott formában, amelyekre nem is gondolnánk, mint például a mustár, gyümölcsjoghurt, ketchup, stb. Ezért is nagyon fontos, hogy kerüljük az egyoldalú, ill. túlzott mértékű cukorbevitelt, mivel ennek számos egészségkárosító hatása ismert, melyek között az elhízás, cukorbetegség is szerepel.
A legfontosabb szénhidrátanyagcsere zavar a cukorbetegség, vagy más néven diabetes mellitus, melynek két típusa, az I-es típusú, öröklött és a II-es típusú (szerzett) diabétesz mellitusz. A szénhidrátok más tápanyagok anyagcseréjét is befolyásolják. A fehérjében hiányos táplálkozásnál védik az izomfehérjéket és késleltetik a negatív nitrogénegyensúly kialakulását. Szénhidrátok hiányában a zsírsavak lebontása nem tökéletes. Nagy mértékű cukorfogyasztás következtében nő az érelmeszesedés kockázata. Morenga és munkatársainak összefoglaló tanulmánya szerint a magasabb cukorbevitel nagyobb vérzsír (triglicerid, teljes koleszterin, LDL-koleszterin) szintekkel jár együtt és a vérnyomást is megemeli (Te Morenga, Howatson, Jones, & Mann, 2014).
Miért veszélyes a túlzott cukrozott üdítőital fogyasztás? Az elmúlt évtizedben a cukrozott üdítőitalok fogyasztási szokásainak és a túlzott bevitel egészségre gyakorolt hatásaival számos kutatás foglalkozott. Egy átfogó tanulmány (Malik, 2017) eredményei szerint napi egyetlen cukrozott üdítőital bevitele 18%-kal növeli a 2-es típusú cukorbetegség kockázatát. Azonban nem csupán a 2-es típusú diabétesz, hanem az elhízás, diszlipidémia (kóros vérzsír szintek), köszvény (a magas szukróz bevitel húgysav fokozó hatása révén) és a szív-érrendszeri betegségek kialakulását is előmozdítják (Malik, 2017).
Érdekes kutatási eredmény, hogy az édesítőszert tartalmazó (pl. kóla zéró) üdítők minimális energiát hordoznak, mégis fogyasztásuk összefügg a testtömeg növekedéssel, 2-es típusú cukorbetegséggel, szív-érrendszeri betegséggel. A mechanizmus még nem tisztázott, azonban néhány kutatás valószínűsíti, hogy a cukormentes üdítők édes íz preferenciát váltanak, melynek hatására több cukrozott étel kerül fogyasztásra (Malik, 2017). Természetes édesítőszerekkel (pl. sztívia), cukoralkoholokkal (pl. eritrit, xilit) édesített élelmiszerekkel kapcsolatos humán vizsgálatok még nem zárultak le. Egereken végzett friss kutatási eredmény szerint a xilitol nem fejt ki hatást a máj és vérzsír szintekre, a cukortoleranciára, sem a testzsír tömegre (Uebanso et al., 2017).
Irodalom
Malik, V. S. (2017). Sugar sweetened beverages and cardiometabolic health. Current Opinion in Cardiology. https://doi.org/10.1097/HCO.0000000000000439
Te Morenga, L. A., Howatson, A. J., Jones, R. M., & Mann, J. (2014). Dietary sugars and cardiometabolic risk: systematic review and meta-analyses of randomized controlled trials of the effects on blood pressure and lipids. The American Journal of Clinical Nutrition, 100(1), 65–79. https://doi.org/10.3945/ajcn.113.081521
Uebanso, T., Kano, S., Yoshimoto, A., Naito, C., Shimohata, T., Mawatari, K., & Takahashi, A. (2017). Effects of Consuming Xylitol on Gut Microbiota and Lipid Metabolism in Mice. Nutrients, 9(7). https://doi.org/10.3390/nu9070756
