Keresett szó: flavonoid

A kakukkfű már több mint 4000 éve ismert fűszer és gyógynövény. Az ókorban aranyér, vizenyő (ödéma), szemölcs és isiász ellen alkalmazták. A középkor fitoterapeutái univerzálisnak tartották sokrétű kedvező hatása miatt. Napjainkban a légúti hurut, a száj és garatüreg gyulladásai, étvágytalanság, bélféreg esetén adják.

A kamilla gyógyító hatásait az ókor óta ismerik a 16. században a leggyakrabban alkalmazott gyógynövényként tartották számon. A gyomor-bélrendszerre fejt ki nyugtató hatást, oldja a hapuffadást és segít a májbetegségek, valamint a hólyaghurut kezelésében.

Az orvosi kecskeruta hatóanyagai elsősorban a vércukorszintet szabályozzák, ezért a cukorbetegség kiegészítő terápiájában játszhat szerepet. Emellett tejelválasztást serkentő hatása is közismert.

Az 1880-ban megjelent Pharmacopoeia-című gyűjteményben található írásos feljegyzés a kisvirágú füzikéről. Később Maria Treben tesz említést róla 1982-ben publikált könyvében. Antioxidáns és gyulladáscsökkentő hatást fejt ki. A kisvirágú füzike a férfiak növénye, mivel a jóindulatú prosztata megnagyobbodás kezelésében jár élen. Emellett kezdeti stádiumban lévő, rosszindulatú prosztata daganat terápiájában is segítséget nyújt.

A komló termesztése a 8. századi frank birodalomba nyúlik vissza. Hildegard von Bingen a 11. században hatékony nyugtató növényként tartotta számon. Napjainkban alvászavarok kezelésére, nyugtatásra, klimax és menstruációs panaszokra alkalmazzák.

 A körömvirágot már az ókorban is alkalmazták, majd a középkorban ekcéma és emésztési zavarok kezelésére használták. Sebastian Kneipp visszérfekély, sebek, bőrbetegségek kezelésére javasolta. Gyorsítja, támogatja a sebgyógyulást, valamint a száj és garatnyálkahártya gyulladást csökkenti, a nyálkahártyát regenerálja.