Keresés befejezése

Keresett szó

Fogpiszkálófű

Már az ókori Ebers- féle papirusokban is említést tesznek a khelláról, azaz a fogpiszkálófűről. Nem véletlenül, mivel erős, hatékony görcsoldó tulajdonsággal rendelkezik. A veseköves görcsroham, az anginás fájdalom (mellkasi szorítóérzés), az aszthmás roham esetén hatékonyan alkalmazható.   

Fokhagyma

A fokhagyma gyógyhatásait már az ókori Egyiptomban ismerték, ahol a piramist építő rabszolgákat kötelező fokhagyma-adaggal látták el a teljesítőképesség fenntartására. Az ókori Görögország legnagyobb orvosa, Hippocrates a megfázást kezelte fokhagymával, de bőrpanaszokra és az emésztés javítására és féreghajtásra is ajánlotta. A középkorban Hildegard von Bingen, bencés apátnő kis mennyiségben, nyersen fogyasztva javasolta.

Citromverbéna

A citromverbéna elsősorban nyugtató, emésztést javító, gombaellenes hatásokat vált ki. A nyugtató teák egyik főkomponense. Illata miatt az illatszeripar is használja.  

Csalán

Az ókorban, később a középkorban előszeretettel alkalmazták reumás panaszok, lumbágó tüdőgyulladás, furunkulus, mirigyduzzanat kezelésére. A csalán serkenti az anyagcserét, méregtelenít. Külsőleg a reumás panaszok kiegészítő kezelésére, belsőleg húgyúti gyulladásokra, vesehomok kialakulásának megelőzésére és terápiájára alkalmazzák.  

Csicsóka

A csicsóka tojás nagyságú gumókkal rendelkező növény. Igaz,hogy a napraforgó rokona, mégis a burgonyához hasonlítható élvezeti értéke. Mivel rengeteg prebiotikumot, ú.n. inulint tartalmaz, ezért a bélflóra helyreállításában és a vércukorszint állandóságának biztosításában játszik szerepet. 

Echinacea (kasvirág)

Először az észak-amerikai indiánok alkalmazták fertőzések kezelésére. A 18. század óta Európában is számtalan fajtáját termesztik. Az ú.n. eklektikus medicina az 1800-as évek végén írta le az echinacea – más néven kígyógyökér – rendkívül erős gyulladáscsökkentő hatásait. Napjainkban az immunrendszer erősítésére, fertőzések megelőzésére és kezelésére alkalmazzák.