„Képzeljük el, hogy naponta több mint 10000 különféle támadás éri a sejteket. A támadó ágenseket gyűjtőnéven szabadgyököknek nevezzük és bármilyen különös, de saját szervezetünk állítja elő káros környezeti behatásra (pl. napfény, levegőszennyeződés, dohányzás, stb.). Közös tulajdonságuk, hogy szabad elektronnal rendelkeznek, ezért arra „törekednek” hogy szervezetünk különböző helyeiről még egy elektront szerezzenek. Így tudnak stabilizálódni, és még több szabadgyököt építeni, ezáltal egyre nagyobb mértékű sejtkárosodást létrehozni. Mi történik ekkor? A szívérrendszerben az arteriosclerosis mértéke nő, az erek rugalmassága csökken. A szemben a szabadgyök felhalmozódás következtében cataracta (szürkehályog) vagy macula degeneráció alakulhat ki. De a DNS károsító hatás következtében a sejtek daganatos elfajulása is bekövetkezhet. Ezektől a folyamatoktól óvnak minket az antioxidánsok.”(Boros, 2008)
Antioxidáns vitaminok a szív-érrendszeri védelemben
Számos olyan antioxidáns vegyületet különböztethetünk meg, amelyek a szív-érrendszeri védelemben járnak élen. Ide tartozik az E-, C-vitamin, karotinoidok (béta-karotin, likopin, stb.), koenzim –Q10.
Az E-vitamin a szív-érrendszeri betegségek kialakulásának elsődleges megelőzésében vesz részt. Emellett nem csak az egészséges egyén esetében nyújt védelmet, hanem a már kialakult szívbetegség, valamint szív-érrendszeri betegségekre hajlamosító rizikótényezők (magas LDL-koleszterin, cukorbetegség, magasvérnyomás, stb.) jelenléte mellett is hatékony védelmet biztosít. Nem csak az E-vitamin, hanem a C-vitamin is szerepet kap a szív-érrendszeri betegségek prevenciójában. Hatása azonban E-vitamin együttes adása mellett felerősödik. A karotinoidok szintén szerepet kapnak a szív-védelemben, jóllehet egyes tanulmányok kimutatták, hogy fokozzák a tüdő karcinoma kialakulásának esélyét dohányosok körében. A Q10 a trombocita aggregációt, vagyis a trombózishajlamot képes visszaszorítani. Emellett alkalmazása az anginás rohamok, valamint a szívinfarktus alatt kialakuló súlyos szövetkárosodást tudja enyhíteni.
Antioxidánsok és Alzheimer-kór
Az Alzheimer kór idősebb korban keletkezik, amely együtt jár a szellemi teljesítmény progresszív hanyatlásával. Az agyban oxidatív károsodás lép fel, béta-amiloid szabadgyökök halmozódnak fel, amelyek a mitochondriumok működését károsítják. Mindez hozzájárul az agyi energiaellátás és az antioxidáns védelem sérüléséhez. Ebből adódóan az antioxidánspótlás hatékonyan tudja csökkenteni a káros szabadgyökök felhalmozódását, lassítva a szellemi hanyatlást. Számos tudományos vizsgálat eredménye bebizonyította, hogy az E-vitamin folyamatos alkalmazása késlelteti az Alzheimer kór kezdeti stádiumában megfigyelhető enyhe mentális csökkenést. Az E-, C-vitamin és Q10 együttes adása még erősebb tünetkésleltető hatást képes kifejteni az esetek nagy százalékában (Grundman és mtsai., 2002).
Antioxidánsok az idősebb korosztálynak
Az életkor előrehaladtával nem csak testi, hanem lelki, szellemi és szociális változás következik be. Kevesebb kalóriával is beéri a szervezet, ezért a mennyiségi csökkenés sok esetben egyoldalú táplálkozáshoz, vitaminhiányokhoz vezet. Az oxidativ stressz (vagyis a szabadgyökök felhalmozódása) tehető felelőssé a krónikus betegségek kialakulásáért. Éppen ezért idősebb korban igen nagy szerepet kapnak antioxidánsok. Az E-, C-vitamin, béta karotin, cink, Q10 fokozza az immunrendszeri védelmet, késlelteti a szellemi teljesítményhanyatlást. Meydani és Meydani 2002-ben közölt cikkében az E-vitamin szív-érrendszeri betegségek rizikóját csökkentő effektusáról számolt be. Rávilágítottak a bőséges zöldség és gyümölcsfogyasztás jelentőségére is.
A táplálkozás szerepe a szabadgyök-védelemben
Gemma és munkatársai (2002) állatkísérletekkel hasonlították össze az alma, spirulina (alga) és az uborka szabadgyök-közömbösítő tulajdonságait. Eredményeik szerint a spirulina fejtett ki legerősebb hatást. Az almának közepes volt a szabadgyök-kötő szerepe, az uborka pedig egyáltalán nem vett részt a sejtvédelemben. A vizsgálatban az oxidatív károsodást jelző, malondialdehid (MDA) vegyület szintjének méréséből is arra következtetésre jutottak, hogy az alma közepes és a spirulina erős védelmet biztosít az életkor előrehaladtával fokozottabban felszabaduló szabadgyökök károsító hatásaival szemben, azonban az uborka elfogyasztása egyáltalán nem reagál a szabadgyökökre.
A szabadgyökök szerepe a betegségek kialakulásában
A szabadgyökök betegségek kialakulásában betöltött szerepét igen sok tanulmány eredménye alátámasztja. Sofic és munkatársai (2002) a szérum antioxidáns kapacitását mérték különböző betegségekben szenvedők körében. Eredményeik szerint az anorexia nervosában és AIDS-ben szenvedők csökkent antioxidáns kapacitással rendelkeztek, amely feltehetően az alultápláltságnak és a csökkent antioxidáns védelemnek, az immunrendszer hanyatlásának volt köszönhető.