Interherb - Szakirodalom

Fitonutriensek

A bőséges zöldség és gyümölcsfogyasztás élettani jelentőségét, betegségmegelőző szerepét szinte megszámlálhatatlanul sokféle tudományos kutatási eredménye alátámasztja. A jótékony ételek közös jellemzője, hogy bioaktív vegyületeket – fitonutrienseket - hordoznak, amelyek képesek szervezetünk működését számos irányból megtámogatni.

Nyolc kérdés, nyolc válasz a koffeinről

A koffein az egyik legnépszerűbb, élvezeti szerek tucatjában szereplő természetes, élénkítő hatású vegyület. Az alábbiakban nyolc fontos kérdést válaszolunk meg.

Taurin

A taurint először ökör epesavból nyerték ki 1827-ben. Később bizonyítást nyert, hogy a methionin és cystein kéntartalmú aminosavak lebontásakor keletkező fővegyületről van szó. A felfedezést követő százötven év alatt úgy hitték, hogy a taurin nem egyéb, mint az epesavak termelődésének egyik végterméke. Később bizonyítást nyert számos kedvező szerepe.

Gyógynövények szerepe a daganatos betegségek kezelésében

Sajnálatos tény, hogy a világ szinte minden pontján – különösen a kedvezőtlen szociális körülmények között élők körében – a daganatos betegségek előfordulási gyakorisága évről évre emelkedést mutat. A nyugati orvoslás kezelési lehetőségei mellett sokan alternatív utakat keresnek gyógyulásukhoz, amelyek között a gyógynövények alkalmazása nagy hangsúlyt kap.

Illóolajokkal a kórokozókkal szemben

Számos illóolajcsaládra és fajra jellemző, hogy képesek a korokozók (baktériumok, vírusok, gombák) támadását kivédeni. Az alábbiakban az egyes családok biokémiai jellemzőit, hatásait vesszük vizsgálat alá.

Görögszéna

A görögszéna egy olyan növény, amely több kontinensen, Európában, Észak-Afrikában, Ázsiában is őshonos. Mivel számos értékes hatóanyagot hordoz, ezért gyógyhatási is szerteágazók. Lássuk, miről is van szó!

A görögszéna botanikai neve Trigonella foenum-graecum. Egynyári növényről van szó, amely 0,6-0,9 m magasra nő. Jellegzetes illattal és apró halványsárga virágokkal tűnik ki növénytársai közül. A görögszéna magja számos aktív komponenst zár magába, amelyek között a vas, A-vitamin, B1-vitamin, C-vitamin, foszfátvegyületek, szaponinok, trigonellin és más alkaloidok emelkednek ki.

A terápiás értékek mellett említést érdemel ízfokozó tulajdonsága is, amelyet főleg Egyiptom, India és a Közel-Kelet országai aknáznak ki, ételeikbe keverve, salátaként. Emellett a dohányáruk és üdítőitalok ízesítésére is alkalmazzák, valamint kozmetikumokhoz is adják. Napjainkban antibakteriális és gombaellenes hatásai miatt élelmiszerek tartósítására is használják.

Számos tudományos vizsgálat eredménye kimutatta, hogy a görögszéna a vércukorszint szabályozásában vesz részt 1-es és 2-es típusú cukorbetegség fennállta esetén. Napi 15mg görögszéna hatására az éhgyomri, valamint az étkezés utáni vércukorszint változás limitálható. Azonban alkalmazása orvosi felügyelet mellett ajánlott, mivel egyénileg eltérő vércukorszint változások tapasztalhatók.

A görögszéna székletlazító hatást is kifejt, különösen akkor, ha bőséges folyadékkal fogyasztják. Emellett a szoptató kismamák tejelválasztásának serkentésében is élen jár. Számos vizsgálat bebizonyította vesekőképződést (különösen a kalcium-oxalát kövek) gátló hatását is. A gyomor falát képes védelmezni a felmaródásokkal, gyulladásos folyamatokkal szemben.

Külsőleg ekcéma, égési sérülések, ízületi gyulladások, lábszárfekélyek kezelésére is alkalmas, amely a gyulladáscsökkentő tulajdonságának köszönhető.

Tesztofen nevű növényi szteroid-vegyülettartalmának köszönhetően a férfi nemi vágy fokozásában, az erő, direktivitás, rámenősség hangsúlyozásában játszhat szerepet.

Összefoglalva elmondható, hogy a görögszéna szerteágazó jótékony hatást fejt ki szervezetünkben. Külsőleg, szájon át, inhaláció vagy toroköblítő formájában hatásos gyulladáscsökkentő. Aktív szerepet kaphat a vércukorszint szabályozásában, a tejelválasztás fokozásában és a férfi potencia növelésében is.

Teafa

Az ausztrál őslakosok népi gyógyító praktikái között évezredek óta szerepel a teafa. Levelének fertőtlenítő, gombaellenes hatása már akkor is ismert volt. A teafa hatóanyagai napjainkban is számos formában, kozmetikumokban, étrend-kiegészítőkként, stb. hozzáférhetők.

Ördögcsáklya: hatékony gyulladáscsökkentő növény Afrikából

Az ördögcsáklya – más néven ördögkarom – az afrikai népi orvoslásban előszeretettel alkalmazott gyógynövény, amely számos betegség kezelésére jelent gyógyírt. Európában gyulladáscsökkentő hatása miatt alkalmazzák.

A Kalahári sivatagban és a Szavannákon, különösen Afrikai déli-délkeleti sivatagos területein alkalmazzák a Harpagophytum procumbens, vagyis az ördögcsáklya másodlagos, szárított gyökereit a malária, emésztési zavarok kezelésére, valamint lázcsillapításra adják. A múlt század közepén jutott el Európába, ahol egyre nagyobb érdeklődésre tett szert gyulladáscsökkentő, fájdalomcsillapító tulajdonságai miatt. Különösen a fájdalmas ízületi gyulladások, a hátfájdalmak kezelésére ajánlják, azonban az emésztési zavarok, valamint étvágytalanság enyhébb eseteiben is alkalmazzák.

Európai használata elsősorban az időskorral járó csont-ízületi deformitások, fájdalmas arthrózisok kezelésében mutatkozik meg. A porcállomány elvesztése elsődleges forrása az arthrózis kialakulásának, amelyben nagy szerepet kap a proinflammációs citokinek (TNF és IL-1) porcállományon belüli visszavétele.

Felmerülhet a kérdés, hogy mely kémiai összetevők fejtik ki a kedvező hatásokat. Nos, számos vegyület, csakúgy, mint az akteozid (fenolglikozid) és harpagozid (iridoglikozid) együttesen fontos szerepet játszanak a kedvező változások kialakításában.

Arthrózis esetében a javasolt mennyiség 2-5g, hátfájás esetében 4,5-9g gyökér grogpornak megfelelő kivonat javasolt. Étvágytalanság enyhítéséhez 0.5g grogot javasolnak tinktúra formájában. Természetesen a mennyiség mellett lényeges szerepet kap a kezelés időtartama is, amely arthrózis esetében 2-3 hónap folyamatos alkalmazást is jelenthet.

Alkalmazása nem vált ki mellékhatásokat, ezért szedése biztonságos, különösen az ízületi degeneratív folyamatok kezelése esetében, a porcszövet védelmében.

Kalcium

A kalcium a csontok és fogak szilárd vázát képezi. Az ásványi anyagok széles skálája között a legnagyobb mennyiségben képviselteti magát az emberi szervezetben. Számos létfontosságú élettani folyamatban működik közre. Lássuk, miről is van szó!

Mindamellett, hogy a kalcium a foszfor társaságában különleges kristályszerkezetet alkot, ezáltal a csontok, fogak kellő szilárdságát biztosítja, szerepet játszik a véralvadási mechanizmusban, az izom-összehúzódásban, az idegingerület átvitelben is.  A szerteágazó, létfontosságú hatások mellett minden életkorban különös gondot kell fordítani megfelelő bevitelére.

Léteznek olyan időszakok, kórállapotok, amikor a kalciumigény megnövekszik. Ide tartozik a gyermekkor (az aktív csontnövekedés miatt), várandósság, női változókor, ill. a menopausa, D-vitamin hiány, gyomorbetegség (atrófiás gasztritisz), felszívódási zavarok. Mindemellett számos gyógyszer (pl. antacidok, hashajtók, szteroidok, stb.) szedése is képes gátolni a kalciumfelszívódást, ezért ekkor több kalcium bevitelére van szükség.

Hiányában komoly, akár életet veszélyeztető állapotok is létrejöhetnek, pl. izomgörcs, idegsejtek fokozott ingerlékenysége, abnormális véralvadás, fokozott véralvadás, terhességi toxikózis, csontritkulás, fogszuvasodás, stb.

Az elmúlt években-évtizedekben meglehetősen sok és szerteágazó tudományos vizsgálatot végeztek a kalcium hatásaival kapcsolatban. Egy 2010-ben publikált kutatásban kínai serdülők vettek részt. Megállapítást nyert, hogy a kalciumfelszívódást és hasznosulást számos tényező együttese befolyásolja, mint pl. az életkor, a szteroid hormonok szintje, a kalcium bevitel, életkor és a nem. Egy másik, 2011-ben megjelent tudományos eredmény kimutatta, hogy a változókor utáni kalciumpótlást mindig körültekintően, személyre szabottan kell alakítani, mivel a nem megfelelő kalciumbevitel fokozhatja a szív-érrendszeri betegségek kialakulásának esélyét (Bolland et al. 2011). A fehérje bevitel is szerepet játszik a kalciumegyensúly kialakításában (Hunt et al. 2009).

Számos természetes forrásból, pl. tejtermékekből, brokkoliból, lazacból, szardíniából, stb. juthatunk hozzá az értékes kalciumhoz. Tíz dekagramm sajt, 8 dl tej, 4dl joghurt, 80dkg brokkoli fedezi a napi szükségletet.

Savképződés, savasodás….mit is jelentenek?

A szervezetünkben lejátszódó anyagcsere-folyamatok során savak képződnek, amelyeknek közömbösítését jól szabályozott puffer-rendszerek végzik. Korunkban olyan ételkészítési, étkezési szokás és egyéb életmódbeli tényező (dohányzás, mozgásszegény életmód, stressz, stb.) vesz körül, amelynek jelenléte fokozza a szervezetünk savképzését és egy idő után már nem tud megfelelően kompenzálni és kiváló táptalajává válik számos parazitának….